• image
  • image

Prof. dr. Vizi E. Szilveszter szabadegyetemi előadása 2014.03.19.

Március 19-én este hat órakor a IV. Bencés Szabadegyetem alkalmából újból vendégek érkeztek a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar épületébe.

A Bencés Diákok Győri Egyesületének, valamint a Széchenyi István Egyetem Bencés Tagozatának tagjai elégedetten konstatálták a fejlődést, amit eddigi munkájuk során sikerült elérniük. 2013. október 9-én volt az első hasonló rendezvény, ahol 60 fős volt a hallgatóság létszáma. Ez a szám folyamatosan emelkedett, míg a mostani – negyedik – előadáson már 120 aláírás díszítette a jelenléti ívet. Miután a J-1-es terem teljesen megtelt az érdeklődőkkel, Hancz Patrik (Gy2011) tagozati elnök röviden ismertette Professzor Úr életútját. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy már harmadik alkalommal hívta meg Győrbe a Bencés Diákok Győri Egyesületének főtitkára, Péter Tamás, akinek kérését ezúttal is szívesen teljesítette.

vizie-2014 23

Vizi E. Szilveszter az emberi gondolkodás fejlődésének bemutatásával indította az előadást. Álláspontja szerint az emberi agy képes mindent kitalálni. A filozófia, a tudomány és a gondolkodás kapcsolatából rengeteget tudott fejlődni az emberi elme. Segített ebben az állandó válaszkeresés és a mindennap bennünket körülvevő kérdések megválaszolásának folytonos kényszere, mint például az egymás mellett élés, a család, a közösség stb… A zsidó és a keresztény hit alkalmassá tette az embereket az együtt- és a családban élésre. Míg a régi vallások (például a római) a természetet tekintették istennek, és mindent ezzel magyaráztak, addig a kereszténység rávezette híveit, hogy az ember szabad akarattal rendelkezik. Ezek alapján három szakaszra lehet osztani a gondolkodást: 1.) kozmocentrikus; 2.) teocentrikus, és a XX. században kialakuló 3.) egocentrikus, ahol az ember mindenek fölé helyezi magát.

Az emberi gondolkodás sokszínűségét mutatja Raffaellonak Az athéni iskola című képe, ahol Platón felfelé az égre mutat, jelezve, hogy a túlvilági léttel kapcsolatos gondolatok, a teremtő akarat és a megválaszolhatatlan megválaszolása is foglalkoztatja, míg Arisztotelész egyenesen a föld felé mutat, hisz ő csak az érzékelhető tárgyakban látja a valóságot.

A hit, a gondolkodás és az államelmélet összekapcsolódását látjuk Szent Pálnál, amikor megismerkedik a demokrácia elvével, és dominánssá teszi benne a teológiát, emellett mindenki számára elérhetővé a katolikus hitet. Ezek következményeként Európában minden ember találkozhat a katolikus dogmákkal. „A Bibliában a görög demokrácia benne van, mert arról fordították” – mondta a Professzor Úr.

Szent Ágoston már megpróbálja ésszel megmagyarázni a dogmákat, Szent Tamás pedig Arisztotelész tanait tanulmányozva megérteni próbálta a dolgokat. Amit érzékel, azt tudja felfogni. Meg kell nézni, hogy mi a valós történés, nem elég annyit mondani, hogy Isten így akarta. Itt jelenik meg először az érzékelni akarás, de erre még csak az egyház tagjainak van lehetőségük. Szent Tamás matematikus, orvos, filozófus, és így alapvetően törekszik arra, hogy mérhetővé tegye a dolgokat. A mai tudomány is mér és érzékel.

A hit és a gondolkodás nyelve rendkívül fontos. Ilyenformán a magyar nyelv nem más, mint a gondolatok gyorsírása, amiben szenzációs lehetőségek rejlenek. Teller Ede – saját elmondása szerint – azért tudott sikeresen és aktívan részt venni a hidrogénbomba-kutatásokban, mert magyarul gondolkodott. Ezt bizonyítja még, hogy a ma élő fizikusok legjobbjainak jelentős százaléka magyar vagy magyar származású.

A hit vagy más szóval a bizalom központi idegrendszeri eredetű. A születéstől él bennünk. Összekeveredik, és össze is keverik az istenhittel, pedig a hit az nem más mint az ember egyik tulajdonsága.

„A tudás egyenlő hatalom” (Francis Bacon). A tudás birtoklói nem mások mint a letéteményesek. Felfogásbeli fejlődés, hogy elválasztódik a hittől és a filozófiától a tudomány. A tudás, az információ és a hír ma már szinte mindenki számára elérhető. Az információ ma valósan lehet a hatalom forrása. A XIX. század a mechanika százada, a XX. század a fizikáé, míg a XXI. század a biológiáé, az orvostudományé és az öregeké.

Ezt követően előadónk szakmai témába fogott, ahol számunkra is érthető módon beszélt az idegsejtekről, az agyról és annak működéséről. Képekkel mutatta be az agyi központokat, amik az ítéletalkotásért, a mozgásért, az érzékelésért, a boldogságért, a memóriáért, a mozgáskoordinációért és az érzelmekért felelősek. A memória és az agy működése rendkívül összetett. Ha letesszük valahová a slusszkulcsunkat, és utána nem jut eszünkbe, hogy hova is raktuk, akkor az nem feltétlenül a memóriaromlás eredménye, hisz a kulcs letétele automatikus reflexmozdulat, így nem társul hozzá érzelem. Ellenben ha egy, a kulcs helyéhez kapcsolódó érzelemmel találkozunk, rögtön az eszünkbe villan annak a tartózkodási helye. Ennek az az oka, hogy az érzelem társul a memóriához. A drog által okozott boldogság nem igazi érzelem. Így a hatása alatt történt dolgok sem tudnak igazán megmaradni, ráadásul rendkívüli mértékben rombolja az agysejteket.

Az emberi agy körülbelül 86 milliárd neuronnal rendelkezik, amiket szinapszisok kötnek össze, melyek az agyi áramkörök erősítésével vagy gyengítésével folyamatosan alkalmazkodnak az ingerekhez. A sejttestből erednek a dendritnek nevezett nyúlványok, amelyek ágai az idegsejtek legfontosabb kommunikációs felszínei. A neuron kimenetét általában egyetlen hosszú, a végén sokfelé ágazó nyúlvány testesíti meg, amit axonnak neveznek. Az agyi kommunikáció kicsiny, specializált membrán-struktúrákon keresztül valósul meg, amelyeket szinapszisoknak neveznek. Ez az adaptív folyamat teszi lehetővé a tanulást. Vizi E. Szilveszter felfedezte, és bebizonyította a nem szinaptikus jel létezését. A hosszan tartó folyamatok eredményezik, mint például a depressziót megelőző számtalan negatív inger, vagy ha tartósan valami gátolva van a szervezetben, például a terhesség alatt.

Ábrákkal, idegpályák képeivel az emberi idegsebesség egyszerű Descartes-féle méréspéldájával foglalkozott még az előadás végén. Rendkívül érdekes volt bepillantást nyerni ekkora szaktekintélytől ebbe a témába. Rengeteg kérdés hangzott el a hallgatóságtól, melyekre Professzor úr mindig készségesen válaszolt. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy megtisztelt minket előadásával!

Kropf Gábor János
a BDSZ Győri Egyetemi Tagozatának titkára

 

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor