• image
  • image

Jáki Teodóz OSB

1929. május 12-én született Győrött ötgyermekes családból.

A keresztségben a Sándor keresztnevet kapta szüleitől. Gimnáziumi tanulmányait 1939-1947 között az akkor két tannyelvű (magyar-olasz) Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. 1944-ben belépett a bencés rendbe. Hittudományi főiskolai tanulmányai után 1952-ben Pannonhalmán szentelték pappá. 1958-ban szerzett Győrött zeneiskolai zongora és szolfézs tanári, majd 1961-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének-zenetanári és karvezető diplomát.

Ettől kezdve a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanította az ének-zene tantárgyat egészen 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig.

Tanításában igyekezett diákjainak a klasszikus és a kortárs zenét, a világi és az egyházi zenét, a műzene és a népzene igazi értékeit bemutatni. 44 éven keresztül közreműködött a Nemzeti Filharmónia programjában, mikor gimnáziumában az ifjúsági bérleti hangversenyek koncertjeit előkészítette és levezette. A sok között csak egyetlen értékét említve ezeknek az ifjúsági hangversenyeknek: a Tátrai Vonósnégyes 33-szor volt a gimnázium koncertező vendége.

Tanári munkája mellett 1956 óta a győri bencés templom kántora volt. 1967-1991 között a budapesti Nyári Kántorképző, 1968-1991 között a győri Hittudományi Főiskola tanára volt. Mint karvezető 1968-1991 között a győri Székesegyház Palestrina kórusát, majd a győri bencés templom kamarakórusát vezette. Ez utóbbival rendszeresen adott koncerteket Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken.

Hosszú éveken át, egészen haláláig foglalkozott a magyar egyházi népénekek gyűjtésével. Ezeket a népénekeket mindenütt eredeti lelőhelyükön, a teljes magyar nyelvterületen kereste és találta meg. Több száz gyűjtőútján 5000-nél több népéneket gyűjtött, amelyek között számos pótolhatatlan kincs akad. Bátran és örömmel vallotta, hogy gyűjtései közben nagyon sokat tanult az előénekes bácsiktól és néniktől. A szentemberek és a szentasszonyok népművészetéből kiderült, hogy katolikus magyar népünk mit tud énekelni és amit tud, azt hogyan énekli Istennek dicsőségére, Jézus Édesanyjának Máriának és a többi szenteknek tiszteletére és halottainak emlékezetére. Ez a fajta "zenei műemlékvédelem" kicsit versenyfutás volt az idővel, hiszen ezen énekek tudói is egyre öregebbek lettek, egyre többen költöztek el az élők sorából, és bizonyos magyarlakta területeken a magyarul tudók száma is egyre csökkent. Jáki Sándor Teodóznak a folyamat fékezésében is elévülhetetlen érdemei voltak, hiszen gyűjtőútjai során nemcsak sokat kapott az ott élő magyaroktól, hanem sokat adott is nekik magyarságuk megőrzéséhez.

2012 májusáig 144 alkalommal járt Erdélyben, 110 alkalommal pedig Moldvában a csángómagyarok között. A Délvidéken és Kárpátalján több mint 10-szer, a Felvidéken pedig, mivel az volt legközelebb szülővárosához és lakóhelyéhez – ahogyan hallani lehetett tőle – talán "kismilliószor" is volt a határon túl élő magyar testvérek között.

1978-tól kezdve a csángó ügy "apostolaként" 110 útja vezetett Moldvába, a Csángóföldre, ahol közvetlenül tapasztalhatta meg magyarságukért folytatott állandó küzdelmüket. A Domokos Pál Péter által a csángómagyarok érdekében alapított, budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kultúrális Egyesület elnöke volt. 1993 óta vezette a moldvai katolikus csángómagyarok számára évente egyszer engedélyezett magyar nyelvű szentmisét Kacsikán, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával.

Ezt az apostoli munkát számtalan díjjal ismerték el. Ezek közül is kiemelkedik a szülővárosa, Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által odaítélt Szent László-éremdíj, a Bethlen Gábor Társaságtól 1996-ban kapott Márton Áron-emlékérem, illetve kiemelkedő munkáját a Magyarok Világszövetsége azzal értékelte, hogy 2004-ben Ópusztaszeren, Árpád fejedelem szobrának közvetlen közelében tölgyfát ültetett a tiszteletére.

2013. január 8-án hunyt el Pannonhalmán, ahol a Boldogasszony-kápolna kriptájában nyugszik.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor