• image
  • image

Magvassy Mihály

1836. április 13-án született a Vas megyei Széplakon.

Az elemi iskola elvégzése után szülei előbb magántanulóként egy bécsi iskolába íratták, majd a piaristák pesti gimnáziumában érettségizett. Húsz éves korában már apja óvodájában dolgozott, de ez a foglalatosság nem elégítette ki ifjúi becsvágyát, ezért már akkor tanulmányozni kezdte a német tornairodalom klasszikusait.

Hogy a tornát - vagy ahogy akkoriban nevezték - a gimnasztikát gyakorlatilag is elsajátítsa, Tóth Balázshoz, a Pápai Református Kollégium tudós matematika professzorához ment, aki a gimnasztikának is lelkes híve és tanítója volt. Ő avatta be a torna gyakorlati rejtelmeibe.

Visszatérve Győrbe 1856-ban magán tornaiskolát nyitott, ezáltal Győr város első tornatanára lett. 1858-ban kérvénnyel fordult Győr Szabad Királyi Város Tanácsához, hogy adja át számára a város tulajdonában lévő Bisinger ház udvarát, hogy ott tornaiskolát állíthasson fel. Az udvart végül egy aranyért megkapta. Szintén 1858-ban kérvénnyel fordult a Helytartótanácshoz, hogy engedélyezzék a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában a torna „rendkívüli tárgyként” való oktatását. Szabó Otmárnak, a gimnázium akkori lelkes igazgatójának pártfogásával az engedélyt meg is kapta, de a szülők meglehetősen hűvösen fogadták az új tantárgyat. A tornatanítás szerényen fizetett, így örömmel fogadta, mikor a dúsgazdag Zichy Ottó gróf gyermeke mellé nevelőnek kérte fel.

1860-ban Budapesten Clair Ignác Pesti Testgyakorló Intézetében okleveles tornatanítói vizsgát tett. A kitűnően sikerült vizsgának sportirodalmi szempontból is érdekes következménye lett, oklevele átvétele után meglepő indítvánnyal állt elő, javaslatot tett egy magyar nyelvű testnevelési kézikönyv megírására. Időközben tornaiskoláját a felnőttek is látogatni kezdték, tisztek és altisztek is bizonyítványt szereztek nála a torna oktatására.

A kiegyezés évében németországi tanulmányútra indult, Berlinben a gimnasztikát és az ortopédiát tanulmányozta, majd Amszterdamban a híres Metzger professzor masszázs intézetét. Bejárta Belgiumot, Hollandiát, Angliát, Svájcot és Franciaországot is és minden útjáról új ismeretekkel és egy-egy új tornaszerrel tért haza.

Az 1868-ban életbe lépett tanügyi reform hatásaként törvény mondta ki, hogy a tornát valamennyi iskolában kötelező tantárggyá kell tenni. Győr városa az elsők között igyekezett eleget tenni a törvény rendelkezéseinek. 1870-ben átvette Magvassy egész tornaiskolájának felszerelését, őt pedig 500 forint évi fizetéssel főtanítóvá nevezte ki. Tanított a győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában (ma Révai Miklós Gimnázium), a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben is.

1881-ben barátai, tisztelői és tanítványai köszöntötték működésének negyedszázados évfordulója alkalmából, mely ünnepséget azzal tette emlékezetessé, hogy alapítványt hozott létre egy Győrött építendő tornacsarnok céljára.

A tornaegészségügy irodalmához is szolgáltatott adalékot Massage címmel kiadott füzetével, melyet Somló Lipóttal közösen írt. Ebben a Metzger doktor masszázs intézetében tanultakat foglalta össze.

1888. szeptember 16-án Ferenc József arany érdemkereszttel tüntette ki, melyet a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának dísztermében vehetett át. Csáky Albin vallási- és közoktatási miniszter javaslatot kért tőle a torna fejlesztésére. Magvassy részletes tervezetében kifejtette, hogy a német torna angol játékokkal való egyesítésére van szükség Magyarországon. Továbbá rámutatott a tornatanár-képzés hiányosságaira, valamint szükségesnek tartotta a magyar torna szakirodalmának megteremtését.

A bencés főgimnáziumban 1893-ban saját pénzéből megalapította az evezős Regatta Szakosztályt, valamint szakmailag segítette a Győri Evezős Egylet munkáját.

1897. február 3-án keltezett memorandumával az Országos Közoktatási Tanácshoz fordult, melyben elsősorban a tornatanítók képzésének ügyével foglalkozott. Leírta a tornaügy terén szerzett több évtizedes tapasztalatait, vázolta a tornatanár-képző intézet létrehozásának szükségességét.

1897. augusztus 22-én hunyt el Győrött.

A győri belvárosi temetőben (napjainkban a Győri Kereskedelmi és Iparkamara található itt) helyezték örök nyugalomra.

Halálával az első haladó eszmékkel felvértezett tornatanár távozott el. A sporttörténelem azok közé sorolja, akik a magyar testnevelés ügyét önzetlenül és lelkesedéssel szolgálták. Ez a példás és eredményes életút volt az indítéka annak, hogy Győr Megyei Jogú Város 1990. október 25-én Magvassy Mihályról nevezte el a győri sportcsarnokot. A ma már világbajnoki rendezvényeknek is helyet adó csarnok méltó megörökítője tevékenységének, tisztelettel őrzi a nagyszerű sportvezető, tudós tanár és gyakorlati szakember emlékét.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor