• image
  • image

Öveges József

1895-ben született, a Zala megyei Pákán.

Apai felmenői néptanítók voltak két évszázadon keresztül. Szülei rövidesen Pérre költöztek, így már itt járt elemi iskolába, majd gimnáziumi tanulmányait Győrött a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban folytatta. Gimnazista évei során ismerkedett meg Jedlik Ányos laboratóriumával és kapott kedvet a fizika szaktudományának megismerésére. Vonzotta ugyanakkor a papi pálya is, de mindenképpen tanítani akart. A piarista rendet választotta, 17 évesen került a váci piarista rendházba, majd egy év noviciátus után Kecskemétre, ahol kitűnően érettségizett. 1917-ben tett ünnepélyes fogadalmat, majd 1920-ban szentelték pappá. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, matematika-fizika szakon szerzett tanári diplomát.

1919-től kezdett tanítani Szegeden, a piarista gimnáziumban. Ezt követően Tatán, Vácott, majd ismét Tatán tanított és nevelte a piarista diákságot. 1947-től a Közgazdasági Egyetemen tanított, majd 1948-ban a Budapesti Pedagógiai Főiskolán tanszékvezetővé nevezték ki, melynek megszűnéséig, 1955-ig, sok jó fizikust indított el pályáján. Ekkor egyetemi katedrát ajánlottak neki, melyet nem fogadott el. Hivatalosan inkább nyugdíjba ment és az ismeretterjesztés folytatását választotta, a munkát nem hagyta abba. Továbbra is írt, előadásokat tartott, kísérleteket mutatott be, szerepet vállalt a televízióban és a rádióban.  A tanítás és az egyéb tevékenységek mellett is megmaradt papnak.  Rendjéhez, esküjéhez híven élt, rendszeresen misézett, imádkozott, a feloszlatás után is tartotta rendtársaival a kapcsolatot, segítette a rászorulókat, lelki gyakorlatokat vezetett. 1979-ben hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik, édesanyja közelében.

Öveges József kiváló és különleges tanár-egyéniség volt. Szerette diákjait, az egyszerűséget, a világos beszédet, a természetet. Ragaszkodott a fizikai jelenségek gyakorlati, kísérleti bemutatásához. Az ismeretterjesztést élethivatásként művelte. Már fiatalon, Időjóslás és időhatározás címen könyve jelent meg, s ezt több mint harminc követte. Volt köztük olyan, amely négy kiadást is megért. Többségük fizikával foglalkozó tankönyv és népszerűsítő kiadvány volt. Közülük többet idegen nyelven és számos országban kiadtak. Megszámlálhatatlan előadást tartott a legkülönbözőbb helyeken és hallgatóságnak. Csupán a rádióban több mint 250 előadása hangzott el. A televízióban a kísérletekkel színezett előadásai az 1960-as években kezdődtek és közel a haláláig, havi rendszerességgel voltak láthatóak.  Ezek tették őt országosan ismertté és rendkívül népszerűvé. Írt forgatókönyveket, ismeretterjesztő cikkeket napi- és szaklapokban. Különös gonddal írt. Törekedett a rövidségre, a közérthetőségre, a szép magyar nyelv használatára, kerülte az idegen szavakat. A szöveget ábrákkal tette könnyebben érthetővé.

Áldozatos munkáját számos kitüntetéssel is elismerték. A legelsők között kapott Kossuth- díjat, a Magyar Rádiótól Nívó-díjat, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól Bugát- emlékérmet,  a Fizikai Társulattól pedig Prométheusz-érmet. Tata Város díszpolgárává választotta. Tatán szobor, Budapesten iskola, Vácott emléktábla őrzi emlékét.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor