• image
  • image

Puhr Ferenc dr.

1898. május 18-án született a burgenlandi Lantosfalván (Bubendorf).

Elemi iskolai tanulmányait szülőfaluja iskolájában végezte. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Kőszegi Gimnáziumban kezdte, ahová 1910-1914 között járt, majd 1914-1918 között Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanult és érettségizett.

1916. május 29-től 1918. szeptember 18-ig katonai szolgálatot teljesített, a Károly-csapatkereszt- és a háborús emlékérem kitüntetettjeként szerelt le. 1918-1920 között a Győri Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait, majd 1921-1922-ben a ciszterci szerzetesrend zirci monostorában novícius volt. 1921-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcseletet hallgatott, mellette a ciszterci rend hittudományi főiskoláján folytatta teológiai tanulmányait is. 1925-1926 között a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt Bécsben, közben 1925-ben kilépett a rendből. 1926-ban szerzett bölcsészdoktorátust Budapesten. Doktori értekezését Lantosfalva és környéke hienc nyelvjárásának hangtanáról írta. 1927-ben a teológia és bölcsészet mellé középiskolai tanári oklevelet is szerzett, amely a német nyelv és irodalom, a latin nyelv és irodalom magyar tannyelvű iskolákban való tanítására képesítette.

1926-1941 között a Bécsi Tudományos Akadémia bajor-osztrák szótárkészítő bizottságának a munkatársa volt, a burgenlandi németajkú nép, különösen a „heancek”-re vonatkozó adatok feldolgozásában vett részt. Munkásságáért a Bécsi Tudományos Akadémia, valamint az akkori magyar közoktatási miniszter írásbeli elismerésben részesítette.

Első tanári munkahelye a Pécsi Magyar Királyi Tudományegyetem Tanárképző Intézetének gyakorlóiskolája volt, ahol 1926-tól tanított. 1928-tól már a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karán német lektorként is dolgozott, valamint a Tanárképző-intézetben latin nyelvet oktatott 1929-től. Pécsett a Foederatio Emericana Quinque-Ecclesiensis vezető tisztségviselője, a pécsi székesegyházi római katolikus egyházközség képviselőtestületének tagja, a Pécs-belvárosi Katolikus Kör titkára volt.

1933-ban tankönyve jelent meg: Német nyelvtan szemléltető táblázatokban címmel. Szerkesztésében jelent meg 1936-ban a Bitter Illés és Puhr Ferenc-féle német-magyar szótár. 1940-től jelentek meg a Mayer Móric paptanárral közösen írt német irodalmi olvasókönyvek, melyek a gimnáziumok és lánygimnáziumok számára készültek.

1941. november 6-án a Győri Magyar Királyi Állami Apponyi Albert Leánygimnázium igazgatói teendőinek ellátásával bízták meg. Győri működése alatt a székesfehérvári tankerület gimnáziumaira vonatkozóan a német nyelv tanulmányi felügyelője, Győr Szabad Királyi Város törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottságának tagja, a Bencés Diákszövetség Győri Osztályának- és a Győri Katolikus Kör választmányi tagja, a Collegium Hungaricum Szövetség tagja volt. A győri leánygimnáziumot 1950. augusztus 17-ig igazgathatta.

Pedagógiai hitvallása, iskolaszeretete és hite a háborús évek alatt többször is konfliktusba keverte a katonasággal, majd a kommunista hatalomátvételt követően az Államvédelmi Hatóság folyamatos zaklatásának volt kitéve.

Egy tanévet a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanított, majd visszatért Pécsre, ahol a Nagy Lajos Gimnázium tanáraként dolgozott. Szaktárgyait csak rövid ideig taníthatta, mert a német és a latin nyelv oktatását megszűntették, így ötven évesen rákényszerült, hogy megszerezze a matematika szaktanári minősítést is.

1959-ben nyugdíjba ment, de aktív maradt, nyelvórákat adott, előadásokat tartott, fordított, lektorált. 1975-ben a burgenlandi tartományi kormány kitüntetésben részesítette.

1978. január 10-én hunyt el Pécsett.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor