• image
  • image

Reguly Antal

Zircen született 1819. július 11-én.

Tanulmányait a ciszterciták zirci és székesfehérvári iskoláiban végezte, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában 1834-1836 között bölcselet hallgatott. Tanulmányait Pesten folytatta, 1836-1839 között jogot tanult., majd német, svéd és finn egyetemeken gazdagította tudását. Győrött, Maár Bonifác bencés tanártól kapott indíttatást a magyarság őshazájának, rokonainak kutatására. 1839-ben indult útnak, majdnem Sajnovics János egykori nyomdokain, de Reguly Svédországban maradt. Megtanult svédül és finnül, majd Finnországban, Karéliában és Lappföldön, később a vogulok (manysik), az osztjákok (chantik) és a cseremiszek (marik) földjén rendkívül gazdag néprajzi, nyelvi és népköltészeti anyagot gyűjtött. Munkája elismeréseként a Finn Nyelvtudományi Társaság a tagjai közé választotta.

Utazásait a Magyar Tudományos Akadémia (melynek levelező tagja volt) és Demidov herceg támogatta. Az utóbbi jóvoltából ment Szentpétervárra szibériai útja előkészítésére. Itt dolgozta ki az Urál északi vidékének néprajzi-földrajzi térképét. Négyszer kelt át az Urálon, sokszor viszontagságos körülmények között és betegen. Rengeteget, talán még Kőrösi Csoma Sándornál is többet szenvedett az éghajlat viszontagságaitól. Ennek ellenére fáradhatatlanul dolgozott. A vogulok és az osztjákok különös szeretettel fogadták és segítették tevékenységét. Szinte felfoghatatlan, miként volt ereje a Volga vidékén még csuvas szavak gyűjtésére is.

1848-ban Berlinen keresztül jött haza, betegen. Egészségét többé nem is nyerte vissza. Itthon a pesti Egyetemi Könyvtár őre lett. Megtanulta a fényképezés technikáját melyet néprajzi, embertani felméréseinél tudományos céllal alkalmazott. Halála előtt egy évvel még a palócok között munkálkodott, néprajzi értékeiket gyűjtötte.

1858. augusztus 23-án hunyt el Budán.

Reguly Antal egész munkássága a finn-ugor nyelvrokonság bizonyítását szolgálta. Hazánkban ő volt a finn-ugor nyelvészet és őstörténet kutatásának megalapozója. Hihetetlenül gazdag gyűjtéseit követői és tanítványai rendszerezték és tették használhatóvá. Kéziratainak feldolgozása révén, a XIX. század második felében összehasonlító nyelvtudományi iskola alakult ki.  Emlékét Zircen, a róla elnevezett Ciszterci Apátság műemlék könyvtára, Zirc központjában szobor, az Észak-Urálban pedig hegycsúcs őrzi. A középkori Zirci Apátság romjainak rendbetétele a halála 100. évfordulójára valósult meg.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor