• image
  • image

Vitnyédi Németh István dr.

1894. december 2-án született a Kapuvár melletti kis faluban, Vitnyéden.

Szülőfaluja iránti tiszteletből vette fel később a „Vitnyédi” írói előnevet. Szülőfalujában járt elemi iskolába, ahol tanítója korán felismerte Istentől kapott tehetségét, így a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumába irányította. Érettségi után a Győri Papnevelő Intézetben készült a papi hivatásra, ahová két fiútestvére is követte. Első versei a Zászlónk és az Élet című lapokban jelentek meg, de már szeminaristaként kiadott egy kis verses kötetet: Kiáltás az Úrhoz címmel 1916-ban.

1919-ben szentelték pappá. A rövid ideig tartó gyarmati, majd csornai káplánság után 1923-ban került Győrbe székeskáptalani vikáriusnak, mely feladatot 1927-ig töltötte be. Lelkipásztori elfoglaltsága mellett jutott ideje arra is, hogy 1923-1928 között a Dunántúli Hírlap című keresztény politikai lap főszerkesztői teendőit is ellássa. Közben 1922-ben megjelent második kötete is: Lelkem elküldelek címmel.

1927-ben plébánosi kinevezést kapott Ácsra. Az 1946-ig tartó ácsi működése lelkipásztori és irodalmi szempontból is legjelentősebb szakasza volt életének. Buzgó lelkipásztori munkája mellett az ácsi zárdaiskola és az új plébánia felépítése is a nevéhez fűződik. Az önképzésben sem maradt el, 1935-ben kánonjogi doktorátust szerzett.

1946-ban Ácsról Hidegségre kapott áthelyezést, ahol előbb adminisztrátor, majd plébános lett, majd 1947-ben püspöki tanácsosi kinevezést kapott. 1948. május 30-án hunyt el Győrött, teste a Győr-szigeti temetőben várja a boldog feltámadást.

Az alábbiakban Prof. dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tanulmányát olvashatják:

Hiánypótlás és értékmentés

Vitnyédi Németh István: Megjött a nyár

Vitnyédi Németh István a Harsány Lajos, Sík Sándor és Mécs László költőhármas kortársa volt. Vitnyédi Németh István 1894. december 2-án született a Fertő- és Hanság-széli Vitnyéden. Apja korai halála után – alakját az Apám, a magvető című versben örökítette meg – özvegy édesanyja nevelte. A három fiútestvérből, István, János és Pál, egymást szerető és segítő oltártestvérek lettek. János az Actio Catholica Győr megyei igazgatója, a hitoktatást, a templomi éneklést, a népi vallásosságot nagyra értékelte. Pál Rómában szerzett licenciátust. A hittudományi főiskolán tanított, egyházmegyei könyvtárosként is dolgozott. Istvánt tanítója irányította a győri bencés gimnáziumba, neki A főtanító úr címen regényben állított emléket.

Költői tehetségét a Zászlónkban és az Életünkben megjelenő versei bizonyították. Már szeminaristaként kiadott egy kis verskötetet, címe: Kiáltás az Úrhoz. (Győr, 1916). Nehéz időben, 1919-ben szentelték pappá. Gyarmaton és Csornán káplánként, majd győri székeskáptalani vikáriusként szolgált. 1923 és 1928 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztői teendőit is ellátta. Ácson 1927-től 1946-ig volt lelkipásztor. Itt új plébániát, a leányifjúság számára zárdaiskolát épített. A jó pap példáját követve kánonjogi doktorátust is szerzett.

Verseit a Napkelet és a Vigilia is közölte. 1922-ben Lelkem elküldelek címmel adta közre második verskötetét. A 40-es évek elején, évtizedes önművelés és szellemi munka eredményeként sorjáztak könyvei: Krisztus helyettese Genezáretnél, Rómában és az Északisarkon (Bp., 1940); Az egyház szentsége (Bp., 1940); Szociális igazságosság (Bp., 1941); Magyar fény a nagyvilágban, magyar hithirdetők élete és munkássága. (Bp., 1941); Ádventi örömök (Rákospalota, 1942); Az áldozat (Bp., 1942)

1946-ban, adminisztrációs kinevezéssel Hidegségre helyezték. (Az 1944-től Ácson, majd Hidegségen írt versei eltűnnek.) 1948. május 30-án hunyt el Győrött. A temetési szertartást Papp Kálmán megyéspüspök végezte, a prédikációt Harsányi Lajos papköltő tartotta. A „Rábaköz halk szavú költőjének” emlékét őrzi a Hozsanna énekeskönyv is, amelynek 8., 76. 84. és 206. énekeiben Vitnyédi Németh István szavaival dicsérjük az Urat.

A Megjött a nyár verskötet öt részre tagolódik: a Halhatatlan Isten a lelkipásztori élet, a csendes, bensőséges meditációk verses gyümölcseit kínálja. Az Örök magyar fejezetben a rábaközi, nyugat-magyarországi couleur locale-ban Széchenyi emléke is felragyog. A vidéki papság és a népi sors élményei Prohászka és Giesswein Sándor szellemében, szociális érzékenységgel fogalmazódnak meg. A Bazár és a Megjött a nyár fejezetben a papköltő és a világ kapcsolatának korjellemző, poézisben felmutatható tanulságai jelennek meg.

A Fogytán napom ciklus énekei túlmutatnak az egyéni fájdalmon, a babitsi morális szemlélettel és a „versenyt az esztendőkkel” élményvilágával tartanak rokonságot. Az egyik legszebb portrévers, a költő „iszonyú szomorú” korának ellentéteként ünnepli legrokonabb példaképét, az artisztikumra olyannyira igényes Harsányi Lajost: a „boldog költő”-t.

A Megjött a nyár verskötet megjelentetése igazi hiánypótlás, értékmentés. Bár megkésve, de hírt hoz egy méltatlanul elfelejtett költőről; bizonyság arra, hogy Vitnyédi Németh István több volt egy verselő vidéki papnál, költészete méltó az emlékezetünkre: illő hely illeti meg a Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László, Városi István, Mentes Mihály, Tűz Tamás papköltők sorában. (Hazánk, Győr, 2006.)

Cs. Varga István

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor