• image
  • image

Kruesz Krizosztom OSB

1819. január 21-én született Völgyfalván.

Egyszerű, földműves családból származott, szülei a keresztségben a Károly nevet adták neki. 1829-től a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait, majd 1835-ben belépett a Pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, ekkor vette fel a Krizosztom szerzetesi nevet. Próbaévét követően 1836-tól a győri főgimnáziumban és rendházban hallgatott bölcseletet és filozófiát. 1838-1839 között a bakonybéli bencés kolostorban Guzmics Izidor OSB apát vezetésével görög, latin és magyar irodalmat, pedagógiát, esztétikát és oklevéltant tanult. Győrben a tankerületi főigazgatóság előtt 1839-ben gimnáziumi tanári vizsgát tett. Ezt követően négy évig ismét Bakonybélben tanult, ezúttal teológiát, bölcseletet, történelmet, matematikát és fizikát. Időközben 1840-ben a Pesti Tudományegyetemen filozófiából, történelemből, mennyiség- és természettanból bölcsészdoktori oklevelet is szerzett.

1843-ban szentelték pappá. 1843-1845 között a pozsonyi katolikus főgimnázium nyelvészeti osztályaiban tanított mennyiségtant és fizikát, majd 1845-1848 között Győrött a rendi növendékek elöljárója volt. 1848-ban a Pozsonyi Akadémiára nevezték ki a természettan rendes tanárává.

A szabadságharc során rokonszenvezett a forradalmi célokkal, ezért a nemzeti küzdelem leverését követően személyét támadások érték és megpróbálták eltávolítani tanári állásából.

A bencések végül elhagyták a várost, így 1850-től a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán oktatott természettant. Ezzel párhuzamosan 1861-1865 között az újjászervezett pozsonyi katolikus főgimnázium igazgatói feladatait is ellátta. 1865 szeptemberétől - a pápai kinevezést 1866-ban kapta meg - haláláig látta el a pannonhalmi főapáti tisztséget. Főapáti címének köszönhetően 1865-től a főrendiház tagja volt.

Főapáti irányítása alatt nagy hangsúlyt helyezett a pannonhalmi szerzetesi közösség és az egyetemes bencés rend, valamint a római katolikus egyház közötti kapcsolatok fejlesztésére, 1870-ben részt vett az első vatikáni zsinaton is.

Nevéhez fűződik a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolában a tanárképzés 1866. évi elindítása, az itt végzett növendékek diplomáját 1884-től államilag érvényes tanári oklevélként fogadták el. Sokat tett a környező plébániákon folyó népoktatás ügyéért. 1867-től rendszeres fizikai ankétokat tartott Pannonhalmán a rend fizikusai - köztük nemegyszer Jedlik Ányos - részvételével.

Emellett a vagyonkezelés központosításával és szabályozásával jövedelmezőbbé tette az apátság birtokain folyó gazdálkodást, a gazdatisztek és a cselédség járandóságának felemelésére is gondot fordított. Megbízása alapján, Storno Ferenc tervei szerint 1868-1886 között felújították a pannonhalmi bazilikát.

1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, majd 1881-ben a Budapesti Tudományegyetem teológiai díszdoktorává avatták.

1885. január 11-én hunyt el, Pannonhalmán a Boldogasszony-kápolnában nyugszik.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor