• image
  • image

Endrédy Vendel O.Cist

Fertőendréden született 1895-ben,

Hadarits Kálmánként anyakönyvezték. A Vendel nevet akkor vette föl, amikor a ciszterci rendbe lépett, az Endrédyt pedig a szülőfaluja iránti tiszteletből zirci apáttá való kinevezésekor.

A gimnázium első négy osztályát Sopronban, a második négyet a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. A gimnáziumi évek alatt érlelődött szívében a papi hivatás, s lett előbb a győri, majd a budapesti Központi Szeminárium növendéke. Tanulmányai során töretlen érdeklődés élt benne a matematika és a fizika iránt. Bár sorban nyerte a tanulmányi versenyeket, a hittudományokat és a nyelvismeretszerzést is fontosnak tartotta. Ez utóbbira példa, hogy a Bibliát héber nyelven is tanulmányozta.

1917-ben lépett be a ciszterci rendbe, majd két év múlva 1919-ben szentelték pappá. 1920-ban szerzett matematika-fizika tanári diplomát, majd ettől kezdve egészen 1939-ig a rend budai Szent Imre Gimnáziumában tanított. Az utolsó évben a gimnázium igazgatója és házfőnök is volt. 1939-ben zirci apátnak választották. Ott kellett hagynia a hőn szeretett tanári pályáját és vállára kellett vennie a háborús és az azt követő évek sok gonddal tetézett, szerteágazó apáti munkát. Kiváló képessége, töretlen szorgalma, mély hite, elkötelezettsége és emberszeretete révén nagy tekintélyre tett szert. Nemcsak különleges tiszteletet és elismerést vívott ki magának, hanem a rendtársak, a papi körök és a hívek bizalmát és szeretetét is elnyerte. Ezért is lett szálka azok szemében, akik nem ismertek Istent, üldözték a papokat, különösen a szerzeteseket. Endrédy Vendel kizárása a mindennapi életből kiemelt feladat volt a kommunista államhatalom számára.

Közismert, hogy 1950-ben a szerzetesrendeket az állam föloszlatta, a rendházakat kiürítették, lakóikat elhurcolták, kényszertáborokba internálták. Endrédy Vendel 1950. október 25-én, utolsónak hagyta el a zirci rendházat. Négy nap után Budapesten letartóztatták. Az ellene felhozott összeesküvési, kémkedési, valutázási vádak, a kegyetlen eszközökkel is folytatott vallatások, a börtönévek körülményi részletesen megismerhetők a budapesti Terror Háza Múzeumban, ahol emlékét külön helyiség őrzi.

Letartóztatást követően nyolc hónapig vallatták, irgalmatlanul verték, kínozták, majd 14 évi börtönre ítélték. Vallatói, rabtartói hitét, jellemét megtörni nem tudták, egészségét azonban tönkretették. Hat évi magánzárkában sínylődés után, az 1956-os forradalom alatt mentették ki a börtönből. 1957-ben ismét bebörtönözték, de egészségi állapota miatt, rövid idő múlva Pannonhalmára, az idős szerzetesek szociális otthonába internálták. Itt, a szent falak között, életereje jelentősen javult. 1979-ben tartotta gyémántmiséjét, a börtönévekért is hálát adó lélekkel. Ekkor már a közelgő véget érezvén így fohászkodott: „Maradj velem Uram, mert esteledik!” 1981. december 29-én megtért Urához. Zircen, az Főapátság templomának Szent Bertalan oltára alatt nyugszik, ahol márványtábla őrzi emlékét. 

A boldoggá avatásáért hívei és tisztelői megható imával esedeznek:

„Ó Uram! Az alázatosakon és a sokat szenvedőkön keresztül ragyogtatod föl és közvetíted szeretetedet. A jóságos és börtönökben érted és értünk megkínzott Vendel apát közbenjárása által áraszd reánk gyógyító szeretetedet. Vegyük észre, hogy ilyen szent emberekre van szüksége a mai kereszténységnek, hogy mi magunk, a magyar nép és a kereszténység megújuljon. A szenvedő Krisztust követő ciszterci apát példás élete által mutasd meg Istenünk szereteted hatalmát a betegeknek, a kétségbeesetteknek, a hitüket elhagyottaknak, magyaroknak és az egész emberiségnek! Csak így találhatjuk meg az annyira keresett békét! Ámen.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor