• image
  • image

Guzmics Izidor OSB

1786-ban született az akkori Jánosfához (napjainkban Csáfordjánosfa) tartozó vízimalomban, mivel édesapja molnár volt.

A keresztségben a László nevet kapta. A malomtól az iskola távol esett, ezért a nagybátyja vette magához Szentgyörgyvölgyre, a plébániára, aki a betűvetésen kívül idegen nyelvek ismeretére is tanította a jó eszű fiút. Iskolába Alsólendvára járatta, majd Kőszegre, az ottani bencés gimnáziumba íratta be. Itt tökéletesítette német nyelvtudását, megtanult görögül, latinul, elmélyedt az irodalmi ismeretekben, irodalmi kört is szervezett. A középiskolát a soproni bencéseknél fejezte be, majd 1805-ben belépett a Pannonhalmi Szent Benedek-rendbe és bár átmenetileg a gazdatiszti pályával is kacérkodott, végül Izidor rendi néven bencés szerzetes lett.

1808-ban az erős tanárhiány miatt még pappá szentelése előtt a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumába küldte főapátja tanítani, majd Pesten a Központi Papnevelőben hittudományi doktorátust szerzett. 1815-ben szentelték pappá, ekkor tanári működését Pannonhalmán folytatta, ahol a bencés növendékeknek dogmatikát tanított. Hamarosan bekapcsolódott a nyelvújítási mozgalomba, tudományos műveket, nyelvismereti értekezéseket írt, különleges szavakat gyűjtött, széleskörű levelezést folytatott, többek között Horvát Istvánnal, Kazinczy Ferenccel. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását előkészítő munkában, a reformkor művelődési életének tevékeny és sokoldalú részese volt. A szépirodalmat versek, drámák, elbeszélések írásával, fordításokkal művelte. 1830-ban az Akadémia levelező-, majd 1938-ban rendes tagjává választották.  Nagy eseménynek számított életében, hogy Kazinczy meglátogatta Pannonhalmán.

1832-ben főapátja bakonybéli apátnak nevezte ki. A csodás környezetben lévő apátság elbűvölte és még serényebb munkára késztette. Az apátság kertjét gazdagította, 150 gyerek befogadására alkalmas iskolát építtetett és fizette a szegények taníttatásának költségeit. Irodalmi folyóiratot indított Vallás és Egyházi Tár címmel (később csak Egyházi Tár címmel működött), sürgette a hazai oktatásügy korszerűsítését, a nemzeti nyelv megbecsülését. A magán nevelés helyett a nyilvános iskoláztatást ajánlotta.  Közben lankadatlanul írt, érvelt és kezdeményezett. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelkedik a katolikusok és a protestánsok közötti egyesülés érdekében végzett fáradozása. Guzmics Izidor nemcsak kiváló képességű, végtelen szorgalmas ember, hanem nemes lelkű, békeszerető, imádságos életű bencés szerzetes is volt. Sajnos viszonylag korán, 53 éves korában, 1839-ben hunyt el. Földi maradványai Bakonybélben, az apátsági templom főoltára alatt nyugszanak.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor