• image
  • image

Alapszabály

 

(Letölthető formátumban itt)

 

Bencés Diákok Győri Egyesülete

Alapszabálya

változásokkal egységes szerkezetben

 

 

 

A Győri Törvényszék által 08-02-0001168. számon nyilvántartott Bencés Diákok Győri Egyesületea 2016. január 29. napján megtartott Közgyűlésén hozott döntések értelmében – továbbá a Győri Törvényszék Pk.E.61.168/1993/45. sz. végzésében foglaltak figyelembevételével – Alapszabályát módosítja és annak változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve – az alábbi tartalommal fogadja el.

I. fejezet:

Az Egyesület neve, székhelye, célja

1. §

(1)       Az Egyesület neve:                Bencés Diákok Győri Egyesülete

(2)       Az Egyesület rövid neve:       BDGYE

(3)       Az Egyesület székhelye:        9021 Győr, Széchenyi tér 9.

(4)       Az Egyesület jogi személy, nyilvántartott tagsága és önkormányzata van

(5)       Az Egyesület bélyegzője: kör alakú, középen „PAX” feliratú címerrel, név felirattal körben elhelyezve

2. §

(1)       Az Egyesület célja, hogy tagjai

$1a)      a Szent Benedek Rend iskoláiban szerzett és szerzendő keresztény szellemiséget megőrizzék, a bencés hagyományokat és lelkületet ápolják,

$1b)      a keresztény eszmerendszer megvalósítására szellemi műhelyt hozzanak létre, előadások tartásával, szabadegyetem rendezésével, kiadványok szerkesztésével, szellemi alkotások létrehozásával, díjak létrehozásával és odaítélésével,

$1c)      kapcsolatot építsenek és tartsanak fenn más bencés közösségekkel, az Alma Materrel, erkölcsileg és lehetőségeik szerint anyagilag is támogassák őket,

$1d)      egyéni magatartásukkal és az egyesületi közösség útján a helyi társadalmi és önkormányzati életben is képviseljék a bencés eszményt, illetve szellemiséget.

II. fejezet:

Az Egyesület tagsága

3. §

(1)       Az Egyesület alapító tagjai: az alakuló közgyűlés előkészítői és a közgyűlés résztvevői, akik aláírásukkal elfogadták az alapszabályt.

(2)        Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

4. §

(1)       A tagsági jogviszony keletkezése      

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

(2)       A tagsági jogviszony megszűnik:

$1a)      a tag kilépésével;

$1b)      a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

$1c)      a tag kizárásával;

$1d)      a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

(3)        Tagsági jogviszony megszüntetése a tag kilépésével:         

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

(4)        A tag kizárása:          

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesület tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Közgyűlés folytatja le.

A kizárási eljárásban az elnökségi ülésre a tagot igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

Az Elnökség kizárásról szóló határozatát 8 napon belül igazolható módon közölni kell az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

           

5. §

(1)       A tagok jogai:

Az egyesület tagja jogosult:

$1a)      az egyesület tevékenységében részt venni

$1b)      az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

$1c)       a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

$1d)      az egyesület irataiba betekintetni

$1e)       arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn (jogi személy tag képviselője egyesületi tisztségre nem választható)

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

          A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

(3)       A tagok kötelezettségei:

$1a)      Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

$1b)      Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

$1c)       Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

$1d)      Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

III. fejezet

Az Egyesület szervezete

6. §

(1)       Az Egyesület önkormányzati szervei az alábbiak:

$1a)      A Közgyűlés

$1b)      Az Elnökség

$1c)      Az Ellenőrző Bizottság

7. §

A Közgyűlés

(1)     A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

(2)     A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

$1a)      az alapszabály módosítása;

$1b)      az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

$1c)       a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

$1d)      az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

$1e)       az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

$1f)        a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

$1g)      az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

$1h)      a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

$1i)        az Egyesület tevékenységi irányának meghatározása

$1j)        döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

(3)     A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(4)     A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

(5)     Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

$1a)      az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

$1b)      az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

$1c)       az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(6)     A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(7)     A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

(8)     A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

(9)     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(10)   A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(11)   A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

8. §

Az Elnökség

(1)     Az Elnökség az egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökségi tagokat 4 év határozott időtartamra választja meg a Közgyűlés.

(2)     Az elnökség tagjai:

$1a)       elnök

$1b)      főtitkár

$1c)       5 (öt) elnökségi tag

Az Elnökség tagjainak nevét és állandó lakcímét az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)     Az elnökség hatáskörébe tartozik:

$1a)      az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

$1b)      a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

$1c)       az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

$1d)      az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

$1e)       a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

$1f)        az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

$1g)      részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

$1h)      a tagság nyilvántartása;

$1i)        az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

$1j)        az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

$1k)       az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

$1l)        a tag felvételéről való döntés.

$1m)     döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

(4)      Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább három (3) alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

(5)     Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésein a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok közül legalább négy tag jelen van.

(6)     A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

$1a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

$1b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

$1c)       aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

$1d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

$1e)       aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

$1f)        aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(7)        Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

(8)       Tiszteletbeli Elnökség:

Az egyesületnél tiszteletbeli elnökség működhet.

A tiszteletbeli elnökségi tagi tisztséget az a tag töltheti be, aki legalább hét éven keresztül folyamatosan, tevékenyen részt vett az Egyesület működésében és munkáját a közgyűlés elismerte.

A tiszteletbeli elnökségi tagok az Egyesület külső kapcsolatainak építésében, fenntartásában vesznek tevékenyen részt. Jogosultak az Egyesület Elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt venni, szavazati jogot nem gyakorolnak. A tiszteletbeli elnökségi tag nem minősül vezető tisztségviselőnek.

Tiszteletbeli elnökségi tagot e pozícióra bármely egyesületi tag jelölhet, a tag felvételéről az elnökség dönt nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel.

A tiszteletbeli elnökség létszáma változó (jelenleg 6 fő), a mindenkori tiszteletbeli elnökségi tagok létszámát a közgyűlés bővítheti vagy szűkítheti.

9. §

Az Ellenőrző Bizottság

(1)       Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll, tagjait a Közgyűlés 4 év időtartamra választja. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(2)       Az Ellenőrző Bizottság az Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti tevékenységet ellenőrzi, közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(3)       Az Ellenőrző Bizottság a közgyűlésnek számol be. Ingokolt esetben az ok megjelölésével, a rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozhatja.

(4)       Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület minden iratába betekinthet, és minden tagtól kérhet felvilágosítást, illetve tájékoztatást.

(5)       Az Ellenőrző Bizottság tagjainak nevét és állandó lakcímét az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.

            Ellenőrző bizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

(6)     Az Ellenőrző Bizottság tagjaaz a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (Alapszabály IV. fejezet 12. § (3) bek.), továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

IV. fejezet

Az Egyesület képviselete, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó

kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

10. §

(1)       Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök önállóan, általános jogkörrel, korlátozástól mentesen látja el.

(2)       Az Elnök a képviseleti jogát meghatározott időre vagy feladatra az Elnökség vagy az Egyesület más tagjára átruházhatja.

(3)       A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnököt és a Főtitkárt önállóan, korlátozástól mentesen illeti meg.

11. §

(1)       Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjai.

12. §

(1)     Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

(2)     A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(3)     Nem lehet vezető tisztségviselő az,

$1a)      akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;

$1b)      aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont);

$1c)      akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;

$1d)      akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személynél;

$1e)      akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

(4)      Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

$1a)      a megbízás időtartamának lejártával;

$1b)      visszahívással;

$1c)      lemondással;

$1d)      a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

$1e)      a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

$1f)       a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(5)       A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

V. fejezet:

Az Egyesület gazdálkodása

13. §

A tagdíj

(1)       Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. A tagdíj mértéke 2016. évben:3.000,- Ft/év

A Közgyűlés az egyesület nyugdíjas vagy diák korú tagjai részére kedvezményes összegű tagdíjat állapíthat meg. A kedvezmény mértéke: 2/3 (66,66%).

(2)      A tagdíjat minden év április 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.

(3)       Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év április 30. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

14. §

(1)       Az Egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan, éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület gazdálkodási irányelveit a közgyűlés határozza meg. A költségvetés összeállítását, a folyamatos gazdálkodást az Elnökség végzi, az Ellenőrző Bizottság felügyelete mellett.

Az Egyesület pénzeszközeit pénzintézeti szervnél kell elhelyezni.

A számla feletti rendelkezés módját és jogát a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

A bankszámla feletti rendelkezési jogaz elnököt és a főtitkárt önállóan illeti meg.

(2)       Az egyesület a céljai elérése érdekében a gazdasági feltételek biztosítására gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti. Hitelt és egyéb pénzügyi kötelezettséget csak oly módon vállalhat, hogy azzal ne veszélyeztesse a cél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.

(3)       Az Egyesület vagyonát a fentebb írtak szerinti módon folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

(4)       A fentieknek megfelelően az Egyesület bevételei:

$1-       tagdíjak

$1-       pártoló tagok által rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás

$1-       vállalkozási-gazdasági tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel

$1-       pályázat útján elnyert, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás

$1-       az Európai Unió strukturális alapjaiból, ill. a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

$1-       az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás

$1-       más szervezettől, ill. magánszemélytől kapott adomány

(5)       Az Egyesület költségei:

$1-       a célok megvalósítása érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

$1-       gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek

$1-       az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

$1-       a fentiekbe nem tartozó egyéb költségek.

(6)       Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A civil szervezet könyvvezetésére, beszámolási rendjére a Civiltv. 27–30. §-ai az irányadóak.

(7)       Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét teljes egészében céljai megvalósítására használja fel.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

(1)       Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(2)       Az Egyesület a Bencés Diákszövetség (9090 Pannonhalma, Vár utca 1.) társult egyesülete.

(3)       Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

(4)       Ezt a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület 2016. január 29. napján, valamint 2016. május 10. napján megtartott Közgyűlése fogadta el.

Győr, 2016. május 10.

                                                                                            __________________________

                                                                                                                  elnök

Záradék:

Jelen alapszabályt ellenjegyző jogi képviselő igazolom, hogy az Alapszabály elkészítésére a 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatályba lépése adott okot.

Az Egyesület tagjai alapszabályukat az új törvény rendelkezéseit, illetve a Győri Törvényszék Pk.E.61.168/1993./45. sz. végzésében foglaltakat figyelembe véve átszerkesztették.

A 2016. február 29. napi alapszabályhoz képest megváltozott szövegrészek dőlt betűs, aláhúzott szedéssel szerkesztettek.

Jelen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ellenjegyzem:

Győr, 2016. május 10.

Dr. Perlaky Péter ügyvéd

9021 Győr, Munkácsy M. u. 1-5. 1. lh., I/4.

Bencés Diákok Győri Egyesülete Alapszabályának

1. számú melléklete  

Az Egyesület vezető tisztségviselői a 2016. január 29.-i tisztújítást követően az alábbiak:

I.

Elnökség:

Az Egyesület elnöke:   

            Dr. Kőrösi Tamás                    9026 Győr, Németh László utca 14.

Az Egyesület főtitkára:

Péter Tamás                            9022 Győr, Újvilág utca 6.

Elnökségi tagok:

Dr. Koór Sándor                      9021 Győr, Kazinczy utca 18.

Dr. Magassy Dániel                 9024 Győr, Mónus Illés utca 14.

Lang Ferenc                            9100 Tét, Pápai utca 26.

Nagy Jenő László                     9022 Győr, Teleki László utca 5.

Dr. Perlaky Péter                    9028 Győr, Szabadi utca 14/C

 

Ellenőrző Bizottság

            Koloszár József                        9025 Győr, Brigád utca 51.

Hluchány József                       9028 Győr, Soproni utca 24.

Balogh Pál                               9023 Győr, Tihanyi Árpád út 39.

A vezető tisztségviselők megbízatásukat 2016. január 29. napjától 4 év határozott időtartamra, 2020. január 28. napjáig töltik be.

II.

Tiszteletbeli Elnökségi Tagok:

$11.       Balogh Ádám              9021 Győr, Baross G. u. 21/A.

$12.       Borbély Imre               9028 Győr, Mazsola u. 5.

$13.       Csóka Gáspár OSB      9022 Győr, Széchenyi tér 8.

$14.       Mezzöl Péter                9026 Győr, Németh László u. 5.

$15.       Lukács Béla                9028 Győr, Vak Bottyán u. 37.

$16.       Horváth István             9022 Győr, Árpád út 63/B.

 

 

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor