• image
  • image

2018. évi találkozó

2018. május 19-én tartottuk meg hagyományos közös érettségi találkozónkat, melyet a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Egyesületünk szervezett.

A 10 órakor kezdődő szentmisét Sárai-Szabó Kelemen OSB (Ph/1999) perjel mutatta be azzal a kehellyel, melyet Egyesületünk vásárolt a Szent Mór Bencés Perjelség számára, a Loyolai Szent Ignác Bencés templom felszentelésének 375. évfordulója alkalmából. A szentbeszédet dr. Korzenszky Richárd OSB (Ph/1959) tihanyi emeritus perjel mondta, akinek egyetlen győri osztálya 1973-ban érettségizett. A dísztermi ünnepségen Prof. dr. Berács József (Gy/1968), a Budapesti Corvinus Egyetem és a Neumann János Egyetem professzora mondott ünnepi beszédet a jubilálók nevében. Az ilynekor átadásra kerülő Győri Bencés Diákokért-díj a későbbiekben kerül átadásra, mivel az idei díjazott, Argay Rudolf (Gy/1943) elfoglaltsága miatt nem tudott Svájcból hazautazni a találkozóra. A legidősebb jubilálókat – akik 1943-ban és 1948-ban érettségiztek - Péter Tamás, a Bencés Diákszövetség alelnökeként matúra oklevéllel köszöntötte.

Az alábbiakban Prof. dr. Berács József ünnepi beszédét olvashatjátok:

Tisztelt Igazgató és Perjel Atya! Tisztelt Tanár atyák! Elnök Úr és Főtitkár Úr! Tanárnők és Tanár Urak! Kedves vendégek és diáktársak!

1943. május 19-én, 75 éve, a 2. világháború közepén, az érettségire készülő diákjaink, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája után, már sejthették, hogy a Magyar Királyság napjai meg vannak számlálva, hogy a trianoni trauma részleges feloldása csak időleges volt.

1968. május 19-én, 50 éve, a kommunista rendszer 20 éve után, az „Új gazdasági mechanizmus” bevezetésének évében, az un. gulyás kommunizmus kezdetén, az érettségire készülve még nem sejthettük, hogy egy újabb 20 év után megdől a megdönthetetlennek hitt kommunista világrendszer. Nem tudtuk, hogy mit hoznak a párizsi diáktüntetések, mit hoz a prágai tavasz.

2013. május 19-én, 5 éve, az érettségire készülve azt latolgathatták iskolatársaink, hogy milyen esélyeik lesznek a 2. Fidesz kormányzás alatt szűkülő felsőoktatási keretszámok mellett az egyetemre jutásra. Az Alkotmány megváltoztatása, a 10. évébe lépő európai uniós tagság valószínűleg szerepelt valahol az érettségi tételek között.

Három évszámot emeltem ki abból a 15-ből, amelyekben mi, a mai napon összegyűlt volt győri bencés diákok végeztünk. A legidősebb és a legfiatalabb évfolyam között 75 év telt el, háromnegyed évszázad. Ennyi egy ma született magyar csecsemő várható élettartama. Ennyi év alatt sok minden történt, országok és birodalmak születtek és haltak el. Forradalom, háború, sőt világháború, rendszerváltozás kétszer is, zúgott el felettünk, amelyről itt, mi sokat tudnánk mesélni. Engem, az 1968-ban, 50 éve végzett diákot ért az a megtiszteltetés, hogy köszönetet mondjak és egy kicsit emlékezzek.

Köszönetet mondjak volt tanárainknak, akik hivatástudattal megáldva, Szent Benedek regulájával felvértezve, az „ora et labora” szellemiségét követve, befogadtak minket ezen intézmény falai közé. Más-más történelmi időszakban ugyan, szélben vagy ellenszélben, de egyazon ügy érdekében tevékenykedtek, hogy minket olyan tudással ruházzanak fel, olyan életbölcsességgel lássanak el, amellyel képesek leszünk megállni a helyünket a társadalomban és a szűkebb családunkban. Hogy ez nekünk nem mindig sikerült, az nem az ő hibájuk. Talán ide is illik Madách nőről szóló kinyilatkoztatása, hogy minden hibájuk ellenére „mégis miért vonz? Mert a jó sajátja és bűne a koré mely szülte őt.” 

Megtiszteltetés, hogy emlékezhetek arra, amit megéltünk. A mai napon felelevenítjük a bencés gimnázium és kollégium diákjaként megtapasztalt élményeket. Azt az időszakot, amikor mindnyájan azonos korú fiatalok voltunk. Azt a négy és újabban hat évet, amit ugyanabban az iskolapadban tölthettünk, ugyanabba a templomba járhattunk és ugyanazt az orgonaszót hallhattuk. Más tanárnak ministráltunk, mástól hallottuk először Szent Benedek énekét, más magyarázta fizikából Ohm törvényét, vagy a kémiából Kekülé nagyságát.

Sokunk számára maradt emlékezetes Pápai Nárcisz atya első matematika órán elhangzott mondata: „Mielőtt beléptem ide, az volt kiírva, hogy I. osztály, de hát ez fapados”.

1943-ban, Bárdos Oresztész atya, matematika tanárunk, éppen 15 éves volt. Valószínűleg belőle is különleges érzelmet váltott ki Szilágyi Györgynek a Kossuth Rádióban 1976-ban elhangzott nagy monológja, a „Hányas vagy”.

„Hányas vagy? 28-as? Mi félszavakból megértjük egymást. Ugyanazt a nótát fújjuk, nem igaz?
Emlékszel? Nekünk mindig az első világháborúról meséltek gyerekkorunkban.” és folytatódik a vers a legvéresebb 20. század „celebjeinek” a felsorolásával, Sztálintól Hitlerig, Eisenhowertől Vorosilovig. A fasizmus és a kommunizmus szörnyűségeinek, áldozatainak a leltárba vételével. És a túléléssel…

A 28-asok most 90 évesek, miként Oresztész atya, az 1968-ban végzett 4. b. osztályfőnöke. Ő egyszemélyben mindazt átélte, amit mi együttesen. Jó egészséget kívánunk Neki. Isten éltesse, hogy 5 év múlva is itt köszönthessük!!

Hányas vagy? 48-as, 58-as, 68-as? És folytathatnánk a sort. Mi is félszavakból értjük egymást? Azt hiszem, hogy igen. Mi 68-asok, oly korban jártunk ide, amikor tilos volt a Szabad Európa Rádiót hallgatni, de mi mégis megtettük. Amikor az osztályunkból senkit sem vettek fel egyetemre, de később mégiscsak boldogultunk. A beat korszak kezdetén, a „ki-mit-tud” hajnalán tanúi voltunk az Illés, az Omega és a Metró zenekar, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati, a Beatles és a Rolling Stones sikereinek. A klasszikusok mellett olvastuk Rejtő Jenő könyveit. Néhányan nyaralhattunk a bencés rend alsóörsi házában. Szabad időnkben korzóztunk a Baross úton. Figyeltük a lányokat vagy, hogy milyen sok ember beszél magában. Jártunk a Duna partra focizni. A megyei könyvtárban megcsodáltuk a National Geographic legújabb számait. Járhattunk tánciskolába. Elmélkedhettünk a székesegyházban Szent László hermája mellett. Tranzisztoros rádiót bütykölhettünk, szófejtő, vagy matek szakkörre járhattunk. Volt könyvkötészetünk és filmelőhívó laborunk. Szilencium alatt a rendház kertjében sétálva memorizálhattuk a latin és orosz szavakat, miközben Árkád atya ablakából klasszikus zene szólt. Hideg téli estéken befűtöttünk a cserépkályhába a hálószobában. És reggeli tornával kezdtük a napot.

Fiatal kamaszként feltettük magunknak és tanárainknak a létezéssel, a hittel, a tudománnyal, az Istennel kapcsolatos örökérvényű kérdéseket. Szerencsések voltunk, mert bölcs és tudós tanárainktól máig érvényes válaszokat kaptunk. Szerencsések voltunk, mert a hittan órán Csizmadia Gerő atyától 1965-ben, a megjelenés évében hallhattunk Pierre Teilhard de Chardin: A emberi jelenség című könyvéről. Amikor a hivatalos, dialektikus materialista ideológia, a tudomány egyedüli szószólójaként megnyilatkozó gőggel nézett a vallásokra, akkor mi olyan válaszokat kaphattunk a fizikát és kémiát tanító Pulay Csaba, Kühár Ede, atyáktól, amelyek összhangban állnak a világhírű agykutató, Freund Tamás és más természettudós transzcendenciáról vallott nézeteivel. Emlékezetes osztálykirándulásokat tettünk Vincze Amand, majd Kemény Dózsa osztályfőnökünk vezetésével, Kelemen Atanáz atya társaságában. Rövid ideig Csóka Gáspár atya is tanított.

A szovjet elnyomás alatt orosz nyelvet tanítani és azt megszerettetni egy egyházi iskolában nem mindennapi feladat volt. Nem is mindig sikerült máig legemlékezetesebb tanárunknak, Nádasi Alfonz atyának. Akkor még nem tudtuk, hogy Alfonz atya a második világháborúban, tábori lelkészként hadinaplót és hadifogolynaplót írt. Nem tudtuk, hogy Alfonz atya Kodály Zoltán kérésére tanult meg oroszul. Mert háború ide, háború oda, a népek zenéjét nyelvtudás nélkül nem lehet megismerni. Nem tudtuk, hogy Alfonz atya velünk szemben megnyilvánuló poroszos fegyelme, paptól szokatlan hangja ugyanilyen hangon ítélt el minden kegyetlenkedést, embertelenséget mind a nyilasoktól, mind a kommunistáktól. Akkor még nem tudhattuk, hogy túl a 65. évén, „summa cum laude” minősítéssel egyetemi doktori címet fog szerezni a Debreceni Egyetemen. De azt megtapasztaltuk, hogy nemcsak nyelvtudós, hanem zenetudós is, amikor ebben a díszteremben, az ő magyarázata kíséretében a világhírű Tátrai vonósnégyes Vivaldi: Négy évszakját játszotta.

Milyenek voltunk mi, diákok, tehetjük fel magunknak a kérdést? Az ország minden tájékáról jöttünk. Munkások, parasztok, értelmiségiek gyerekei. Volt köztünk csángó, akikről Jáki Teodóz atyától hallhattunk, de akkor nem tudtuk, hogy Teodóz atya kiemelkedő kutatója és támogatója volt a csángó magyaroknak, székelyeknek. Köztünk volt Bősz Vili, a sváb, aki sajnos már eltávozott az élők sorából. Vili visszahúzódó, közepes tanuló volt, de Simon Árkád irodalom tanárunk mindig hozzá fordult, ha az osztályban már senki sem tudta a választ egy kérdésére. És Vili általában tudta. A szorgalom, a tudás, az elkötelezettség sokszínűsége jellemezte a mi társaságunkat is, amit áthatott a bencés szellemiség.

Minden nemzet törekszik megfogalmazni a saját identitását. Aztán gyakran beletörik a bicskájuk, mert más népek által is vallott sztereotípiákhoz jutnak. Ha társaságban, munkahelyen felmerül a kérdés, hol végeztél, akkor a „bencéseknél” válasznak, hasonlóan a piaristához, vagy ferenceshez, különös csengése van. A külvilág számára valami nimbusz hatja át. Van benne valamilyen minőségi elvárás. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy az „ora et labora” üzenete mellett a mi generációnkra Szent Benedek másik gondolata is nagy hatással volt: miszerint „a tétlenség a lélek ellensége”. Különböző adottságokkal születtünk, de a dolgos mindennapokat tanulni kell. A volt bencés diákkal szemben ezért mindenkinek van elvárása. Annak is aki bencés diák volt, annak is aki nem. Ezért aztán ha valamilyen „jó emberről” megtudjuk, hogy bencés volt, jóleső érzéssel nyugtázzuk. Igen, ezt vártuk, most már értjük, hogy miért ilyen. Ellenkező esetben viszont, ha számunkra nem szimpatikus, arrogáns emberről kiderül, hogy bencés diák volt, akkor hitetlenkedve rácsodálkozunk: ez bencés diák volt?

„A kor az nem érdem, hanem állapot”, tanultuk meg elsős diákként a hittan órán. Az üzenet azoknak a felsőbb évfolyamos kollégiumi diákoknak is szólt, akik különös kiváltságot szerettek volna élvezni csak azért, mert idősebbek voltak. Ez a mondás ránk is érvényes. Tiszteletet elsősorban a jól végzett munka érdemel. Nekünk, őszülő volt bencés diákoknak, 50, 60 vagy 75 éve végzetteknek is az a kötelességünk, mint a most végzetteknek. Öregbíteni a bencés hírnevet!

Végezetül kívánom a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium minden jelenlegi diákjának, hogy tanáraik elvárásainak megfelelve, hozzánk hasonlóan, derűs hangulatban térjenek majd vissza az Alma Materba! Hogy újra otthonosan mondhassák a Laudetur Jesus Christus köszöntést.

A beszédek után a Szent Mór Perjelség Támogatói Díjainak átadása következett. A díjat azok vehetik át, akik tettek, tesznek az Alma Materért, az egykori és jelenlegi bencés diákokért. Tavaly Szijjártó Péter (Gy/1997) külügyminiszter és Péter Tamás (Gy/2000) a Bencés Diákok Győri Egyesületének főtitkára érdemelte ki, idén dr. Czepek Gábor (Gy/1999) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a bencés szellemiség képviseletéért, a rend kulturális örökségének megőrzése érdekében végzett tevékenységéért kapta a Szent Mór Bencés Perjelség elismerését. A másik díjazott pedig Ányos Attila (Gy/1986) egyesületi tagunk, a Klastrom Hotel igazgatója volt, aki a Bencés Diákok Győri Egyesületének önzetlen szolgálatáért, a Győri Bencés Bál támogatásáért vehette át az elismerést Sárai-Szabó Kelemen OSB perjeltől. A díjat Zsabokorszky Lili és Püspöki Apor (APLI Design) tervezték és alkották.

Mielőtt az ország minden szegletéből összesereglettek elvonultak volna az osztálytermekbe, még elhangzott, hogy változnak az idők: idén az 540 diák közül 300 lány, szeptembertől pedig két hetedik osztály indulhat, köszönhetően annak, hogy a Lloyd-palota újonnan megkapott szintjeiben mintegy kétszáz bencés diák tanulhat. Egy valami azonban örök: a bencés szellemiség, az Ora et labora, vagyis az Imádkozzál és dolgozzál jelmondata és az, hogy a tanárok az évtizedek során szélben vagy ellenszélben egyaránt azért tevékenykedtek, hogy a bencés diákok tisztességgel megállják a helyüket az életben.

bences jelveny

   

Támogatóink:

emmi

 

sziszcom

 

VILL-KORR

vilkorr

 

Klastrom-Logo

 

gy logo

 

logorabakqelle

Szent Imre Patika

szent-imre-gyor